Április 14-én pénteken a 2022-es évjáratról és új boraikról mesélt Ádám és Zoli Velencén a Groenk Deliben. A tőlük megszokott nyíltsággal, lazasággal válaszoltak a kérdésekre, a borkóstoló végül kötetlen beszélgetéssé alakult.

Megtudtuk, hogy immár majdnem két és fél hektárt művelnek, „apró”, különböző talajadottságú szőlőskerteket, vigyázva, kíméletesen, a természettel való együttműködés jegyében. Évente 5-6000 palackot hoznak forgalomba két alkalommal, ezúttal a tavaszi, rövid érlelés után forgalomba hozható borokkal ismerkedtünk meg.

A szőlészet egy átlagos évben sem egy kiszámítható műfaj és a változó- egyre inkább szélsőséges irányba eltolódó éghajlati hatások- kikényszerítik a borászokból az erre való reagálást. Így születnek az izgalmas, kísérleti tételek, figyelve arra, hogy úgy kössünk kompromisszumot, hogy közben önazonosak maradjunk. Ádámék is erre törekedtek, amikor a 2022-es szüret dobott nekik pár pontos labdát….

Pét Nat 2022

Az este a 2022-es évjárat szülte tétellel, a pét nat-tal (pétillant naturel=természetes gyöngyöző) indult. 2,2 bar nyomással, finom, tartós buborékokkal, kirobbanó, tiszta gyümölcsösségével igazi nyári szomjoltó lenne, ha volna még belőle…Összesen 250 palack készült, melynek nagy része már el is fogyott. A „gyalogpezsgő” egy kísérleti tétel, melyet az alapanyag és az évjárat (szerintem szerencsés) együttállása alakított így, ugyanis egy nagyjából 3000 tőkés új telepítésű kékfrankos parcella szűztermése eredetileg rozénak indult, de a fiúkat a kísérletező kedvük nem hagyta nyugodni és megszületett a pince első buborékos tétele.  Nem csak a magam nevében mondhatom, hogy várjuk a folytatást…

Rebeka 2022

„Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek…” Kassai Lajos -áll a címkén lévő idézeten. Ádám nagyobbik lányáról elnevezett fehér küvével, a Srácok Pázmánd szőlőhegyi tradícióját kívánják feléleszteni. „Titkos fehér küvé” melyben nem is az a lényeg, hogy mely szőlőfajták alkotják (3 fő alap fajta és egy idős, vegyes ültetvény egybeszüretelt terméséből) hanem a cél az, hogy a pázmándi karakter jelenjen meg benne. Ez az üzenet átjön kóstoláskor, jó ivású, egyensúlyos, igazi terroir bor.

RnR 2022

A két rizling találkozása egy borban, rajnai kétharmad, olaszrizling egy harmad arányban. Mindkét fajta jól érzi magát Pázmándon, az itteni viszonyoknak köszönhetően a penge savkészlet mellett ott az elegancia is. Zoli legkedvesebb fajtája az olaszrizling, elárulta azt is, hogy a rajnai nem kifejezetten a kedvence, de együtt viszont jól működnek. Igazat adok neki, tartalmas a korty, szép a harmónia a pohárban, komoly fehérbor.

Johanna 2022

A kicsi lánynak ajánlott bor, aki azt kérte apukájától, hogy a rózsaszínt nevezze el róla. Egyedi, a rozépiacon „tájidegen” stílusú, gazdag bor. Minden klasszikus rozé készítési elv ellen megy, hisz teljes érettségben szüretelt kékfrankos az alapanyag, az átlag pár óra helyett tovább tartották héjon, spontán erjedt, nincs tükrösre derítve és szűretlenül került a palackba. Tetézve a „bajt” még hordóban is volt (3-6 hónapot használt hordóban). Akinek nem idegen egy szűretlen rozé kóstolása, annak a stílus egy új arca mutatkozhat meg, egy gazdag, rétegzett, izgalmas íz- és illatvilággal.

Könnyűvér 2022

A pázmándi közös vörös negyedik évjáratának közös bemutatója május 13-án lesz majd, azonban ezen az estén a szerencsések már kóstolhatták a Aprókertek új Könnyűvérét, melyben ismét a domináns kékfrankos mellet a Néró és -ismételten évjárati indokoltság miatt- egy csipet cabernet sauvignon került. Hozza a kötelezőt, kirobbanó gyümölcsösség, lendületes savak, igazi bomba nyári vörös.

Budai Vörös 2021

Zoli 10 éve részt vett egy borkóstolón Szentesi Józsefnél, ott hallott először arról a régi híres magyar vörösbor házaításról, ami felkeltette érdeklődését. Ott kóstolta először a házasítás alapját képező csókaszőlőt, mely nem hagyta nyugodni. Telepítés, kísérletezés után végül három éve Ádámmal feltámaszották, és elsőként a 19. század után ismét megalkották a Budai Vörös nevű házasítást. A csókaszőlő mellett a kadarka felel a fűszeres eleganciáért, nagyon íz- és illatgazdag bor, melyben a két szőlőfajta remekül kiegészíti egymást. Figyelmesen kóstoljátok, a régi időkről mesél annak, aki meghallja…   

Néró 2021

A sort a 2021-es Néró zárta, mely kettős hasznosítású szőlőfajta, mint csemegeszőlőként, mint borszőlőként megállja a helyét. Tudtátok, hogy ebből a szőlőfajtából készített borban tízszer annyi rezveratrol található, mint az átlag kékszőlő fajtákban? Ez az az anyag, mely a vörösbort mértékletes fogyasztás mellett értisztító hatása miatt egészségünkre jótékony hatásúvá teszi.

Saját megfogalmazásuk szerint ez egy igazi „kandallóbor”, komoly beltartalommal. Ha leülünk kortyolgatni, lesz min elmélkednünk. Gyümölcsös, elegáns, burgundiai stílussal, szűretlenül került a palackba. Aki kedveli az olasz primitvo (vagy USA zinfandel) borokat annak jó hírem van, Pázmándon is megtalálja a számítását, ha ezt a bort veszi le a polcról.

Ősszel is lesz Aprókertek évjárat bemutató, ekkor érkeznek majd a hosszabb érlelést igénylő újdonságok. Érdemes figyelni az Aprókertek híreit, gyertek, keressétek a boraikat!

A Nofilter- ApróKertek évjáratbemutató 2022 bejegyzés először Boroslány Bor-és Pezsgőműhely-én jelent meg.

Megtudtuk hogyan jutottak el 2014-től, az első 250 palackos mennyiségtől napjainkig, hisz most már nagyjából 9000 tőkéről 5000 palackot töltenek le. Mindeközben hogyan változott a gondolkodásmódjuk és hogyan fogalmazódott meg bennük a közösségben való szerepük és a közösség felé való fordulás igénye. Meséltek szőlőfajtákkal tett kísérleteikről, a házasítások arányainak tudatos, olykor intuitív összeállításáról.

A borok még mindig jó kondícióban voltak (mennyiség ugyan nincs már belőlük), azonban még volt bennük minimum 2-3 éves érlelési potenciál. Szépen kikóstolható volt az egyes évjáratoknál a fajtaösszetétel módosulása, szép példákat láttunk arra, hogy hogyan lehet némi arány változtatással a bor eleganciáján finomhangolni.

Nem maradtunk meglepetés nélkül sem, megkóstoltuk a pince zászlósborát, a Budai Vöröset, melynek történetéről érdemes böngészni az Aprókertek honlapját.

Az est másik meglepetése egy kísérleti tétel volt, egy kékfrankos Pét Nat, melyről hamarosan beszámolunk, közönségkedvenc-gyanús, izgalmas tétel lett.

Beszéltünk arról is, hogy a folyamatos tanulás, a fejlődés része, hogy a borász keresi a hangját, folyamatosan formálódik a saját stílus. Az út elején az ember sokszor inkább saját magának szeretne megfelelni, ehhez adott lehetőségként a technológia, a borász tapasztalata, tudása, továbbá ott van az évjárati hatásoknak kitett alapanyag is. Az évek során bejön a képletbe a közönség ízlésének, elvárásának való megfelelés (aki ezt figyelembe veszi) és így ebben a mátrixban próbálja a borkészítő még jól is érezni magát.

Ádám konklúziója volt az est végén az útravalónk, amivel én is teljes mértékben azonosulni tudok: „Ha 350 évig élnék akkor sem unnám meg…”

A Vörös küvék (r)evolúciója- avagy az individualizmustól a közösségi lét felé… bejegyzés először Boroslány Bor-és Pezsgőműhely-én jelent meg.

A Velencei-tavi Körzeti Hegyközség neve ritkán szerepel a bormédiában, mondhatni felfedezetlen terület, noha mind geológiai, mind történelmi szempontból nagy múlttal rendelkező, egyedülálló hely, borászati szempontból pedig igazi kincseket rejt magában.

Az Agárd, Gárdony, Kápolnásnyék, Velence, Pázmánd, Nadap, Pákozd és Sukoró szőlőtermő területeit magában foglaló körzet nagyjából 370 hektár. Az Etyek-Budai borvidék része, azonban talajtani szempontból különálló egység, hazánkban egyedülálló kőzettel és geológiai formákkal. A területen termesztett szőlő 70%-a fehér, 30%-a kékszőlő.

Fő termesztett fajták a teljesség igénye nélkül: zöld veltelini, sauvignon blanc, chardonnay, rajnai rizling, olaszrizling, zenit, zengő, cabernet sauvignon, cabernet franc, pinot noir, merlot, kékfrankos, kadarka. Egyes borászok már rég elfeledett Kárpát medencei fajtákat telepítenek, ha személyesen felkeresitek őket, sehol máshol nem kóstolható borokkal találkozhattok.

A Velencei-tó huszonhat négyzetkilométeres vízfelülete télen fűti, nyáron hűti, így kiegyenlíti a tó környéki szőlőültetvények mikroklímáját.

A területről általánosságban elmondható, hogy a körzetben a karbon kori gránit alapkőzet, az andezites, pirofillites vulkanikus kőzetek és a Pannon-tenger üledékeként lerakódó lösz egyaránt jellemző. A felső talajréteg mésztartalma igen magas, emiatt a környék boraira egységesen jellemző a karakteres savszerkezet, a meszes talajnak, valamint a szeles időjárásnak köszönhetően melegebb évjáratokban is jól megőrződnek a savak a borokban.

Fotó: Pázmánd, Zsidókőhegy, sziklák, saját fotó

Nem csak a poharunkban érdemes felfedezni a környék ásványait, túrázás közben érdemes felkeresni a „magyar Stonhenge”-nek is nevezett felszíni formákat (pl. Ingókövek, Likas-kő, Gyapjas zsák, Pandur-kő, Oroszlán-kő…). Ezek a kőmonstrumok a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi területen találhatóak és könnyed gyalogtúrával megközelíthetőek.

Az itteni borkészítés története ősidőkre vezethető vissza. Egy Nadapon feltárt kincslelet részeként, egy bronzkorból származó borfogyasztáshoz használt madaras szűrőedény is bizonyítja, hogy ezen a tájon komoly múltja van a borkészítésnek, borfogyasztásnak. Már az etruszkok és a rómaiak is gazdag borkultúrával rendelkeztek, ehhez kapcsolódik a szintén Nadapon talált, kr.u. II. század első feléből származó, hálaadó fogadalmi oltárkő (Liberalia oltárkő – az élvezetek istene – Liber és felesége Libera istennő tiszteletére).

A törökök betöréséig virágzott a szőlőtermesztés a vidéken, melyet a pusztítás után az itt élők újra feltámasztottak. A középkortól a XIX. századig több úti krónika is méltatja az itteni borok magas minőségét. Ekkoriban a szőlőterületek nagy része az egyházhoz tartozott.

A Velencei-tavi borok a XIX. század elején az angol királyi haditengerészet ellátmányának részét is képezték. A sukorói lankákon termett borok magas minőségüknek köszönhetően jól szállíthatóak voltak.

A világ szőlőültetvényeinek nagy részét az 1860-as évektől elpusztító szőlőgyökértetű, a filoxéra az itteni területeket sem kímélte, a kártevő pusztítását egyedül a pákozdi Külső szőlő vészelte át. Ennek az ültetvénynek a vesszőit használták a gazdák az újratelepítéshez, illetve ekkor kerültek betelepítésre az egykor itt hagyományos szőlőfajták helyett a világfajták.

Kápolnásnyék szülötte, Vörösmarty Mihály számára nem egyszer volt menedék a velencei présháza, ahol egyes források szerint a Szózaton is dolgozott. Szenvedélyes kertész és borkészítő volt, egy időben pedig a pezsgőkészítéssel is megpróbálkozott (állítólag kevés sikerrel).

Kevesen tudják, hogy Velencén a XX. század elején pezsgőgyár működött, mely egyik terméke világsikert is elért. Ez volt Belatiny Artúr Domino Sec pezsgője, mely az 1900-as párizsi Világkiállításon aranyérmet kapott.

Napjainkban a borászatok változatos birtokmérettel (féltől akár a 100 hektárig) főként családi gazdaságként működnek Az itteni borkészítők különböző stílusa hozzájárul ahhoz, hogy az idelátogatók közül mindenki találjon az ízléséhez közelálló bort. Mind a kézműves, minimális beavatkozással bort készítő, az amfórával kísérletező, a tűpontos szerkezetű, káprázatosan gyümölcsös, reduktív stílusra hangsúlyt helyező és az őshonos kárpát-medencei szőlőfajtákkal foglalkozó borász is hozzájárul a rendkívül színes borpalettához. Pázmándon például készül újra az egykor a monarchia idejében népszerű vörösbor, a Budai Vörös mely hagyományosan kadarka és csókaszőlő házasítása.

A körzet talaja és időjárása ideális akár a pezsgőkészítéshez szükséges magas sav-, és alacsony alkoholtartalmú alapborok készítéséhez is. A pezsgőkészítés napjainkban már nem csak az etyeki körzetben jellemző, a Velencei-tóhoz közeli területeken is megtalálhatóak a méthode traditionnelle módszerrel (hagyományos, palackban erjesztett) készült, kézműves tételek.

Feltűnőben van egy új, harmincas évei közepén járó borász generáció, akik mondhatni visszataláltak a szőlőműveléshez, élvezik a természetben való munkát, céltudatosan, nyitottan, friss szemmel néznek a világra és meglátták a borvidékben rejlő még kiaknázatlan lehetőségeket. Közéjük tartozom én is, és a sok éve itt munkálkodó tapasztalt borászokkal karöltve, azért dolgozunk nap mint nap, hogy közösen megmutathassuk a nagyközönségnek borainkat.

Közösségként működünk, így adódott az ötlet, hogy ez egy borban is testet öltsön. Magyarországon több borvidéken jelen van a közösségi bor, mint önálló termék. Ez a figyelemfelkeltő, borászokat összefogó borkategória már a Velencei-tónál is kóstolható.

Pázmándon öt borászat idén már a harmadik évjáratát mutatta be a „Könnyűvérnek”, mely egy nyári, gyümölcsös karakterű, könnyed stílusú vörös házasítás. Ebben a borban a közösen kiválasztott kötelező fajta, a kékfrankos a domináns (minimum 60% kell legyen), melyhez a készítő borász egy általa tetszőlegesen választott fajtát házasít. A tartályban erjesztett kékfrankoshoz az egyes változatoknál szintén tartályos iskolázású cabernet sauvignon, merlot, néró és pinot noir kerül.

Ha kedvet kaptatok és felkeresnétek a borászatokat, a vidéket akár kerékpárral kirándulva is bejárhatjátok, a nemrégiben átadott Budapest – Balaton kerékpárúton tekerve, vagy önálló túraként a Velencei-tavat megkerülve. Ez a túra nagyjából 30 km hosszú, kényelmesen akár kezdők számára is 3-3,5 óra alatt teljesíthető.

A tó természeti szépségeit akár a vízen is felfedezhetitek, a Velencei-tavi hajózás programkínálatában naplementés, borkóstolós hajótúra is megtalálható az izgalmas vízitúrák mellett.

A kirándulások fáradalmait a környék bűbájos vendégházaiban vagy tóparti szállodáiban pihenhetitek ki. A környék gasztronómiája is rohamosan fejlődik, a lelkes, igazi szenvedéllyel dolgozó házigazdák helyi termelőktől származó vagy akár a saját konyhakertben termesztett alapanyagból készülő házias ételekkel és helyi borokkal várnak. Hozzájuk betérve megtapasztalhatjátok az igazi nagybetűs Vendéglátást.

Egyre több termelői piacon találkozhattok családi gazdaságok és helyi kistermelők portékájával, a méztől a vegyszermentes zöldségeken, sajtokon és saját termesztésű gyümölcsökből készített lekvárokon át egészen a kozmetikai termékekig. Tapasztalni fogjátok majd, hogy a magas minőség mellett a készítőik szíve-lelke is ott van ezekben.

Ha van kedvetek még többet megtudni rólunk, megkóstolni a borainkat, keressetek, ha segíthetek boros vagy turisztikai ajánlás kapcsán! Szeretettel várunk Titeket!

Felhasznált (és ajánlott 😊) irodalom:

https://pazmandibor.hu

https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/pakozdi-ingokovek-300-millio-eves-paratlan-granit-sziklak/

https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/adonyi-termeszetvedelmi-terulet/pakozdi-ingokovek-tt

25 éves a Szent Benedictus Borrend, Jubileumi kiadvány, Velence
Szerkesztette: Kupi László, Monocopy Nyomda, Mosonmagyaróvár,2018

Nadap története, Kupi László, Kornétás Kiadó, Pannónia Nyomda Kft., 2021

Kápolnásnyék története, Kupi László, Kornétás Kiadó (második, bővített kiadás) Séd Nyomda Kft. 2017

https://www.aprokertek.hu/a-budai-voros-rol/

A Az ugródeszka szélén: Velencei-tavi borok bejegyzés először Boroslány Bor-és Pezsgőműhely-én jelent meg.